néhány könyv januárból


Új taktikám, hogy rendszeres írásra szoktassam magam: a havi mazsolázó. Nem az összes, amit a hónapban olvastam, de néhány, amiről van mit mondanom. A folytatásban szó lesz egy századfordulós kanadai szerző biográfiájáról, egy memoársorozatról, amely az ötvenes évek Londonjának kikötői negyedébe kalauzolja az olvasót, egy háborús regényről amelynek a szerzőjét nálunk csak úgy ismerik, "ja, aki a Lassie-t írta", a svéd néplélekről és egy indiai-brit-görög receptgyűjteményről. Mindez természetesen a szokásos, a témához zavarbaejtően nem kapcsolódó fejléckép kíséretében. 

Share:

2020 - ez is... megvolt


2020 volt az az év, amit szerintem a legjobb lesz úgy, ahogy van, elfelejteni. Nekem legalábbis. Ha minden mást kizárok, és csak könyves szempontból nézem, akkor is a "meh" a legpozitívabb, amit el tudok róla mondani. Ha az újraolvasásokat nem számítjuk, 74 könyvet olvastam, hármat félbehagytam, egyet pedig áthoztam az új évbe. Most, hogy visszanézem a listát, ebből körülbelül egy tucat az, ami nyomot is hagyott bennem. A legidegesítőbb az, hogy a többire sem mondanám azt, hogy rossz könyvek, csak éppen... leginkább már csak a hangulatukra emlékszem. 

Share: